Álom, ezúttal végigelemzett

 Volt egy álmom nemrég (pont teliholdkor, egyébként). 

J-bal egy ismerősnél voltunk, ott is volt három kisfiú, és ott volt egy tigris, egy szelídnek mondott tigris az óriási házban. És mi, felnőttek ott hagytuk a gyerekeket játszani. Később J. eltűnt, nem találtam sehol, a kapu pedig kidőlt. 

Ugyanakkor hirtelen máshol voltam, a Gulágra kényszerítettek minket menni, föl a hegyre, nagyon magas hegyre, és én nagy, erős férfi voltam, tudtam, hogy túl fogom élni, de voltam mellettem mások is. Egy nagyon szűk csigalépcsőn is mentünk le, szinte siklottam, aztán elértünk egy barlangféleségbe, ahol matracok voltak, és mondtam: itt megállunk, és megpihenünk, ez az én döntésem, nem másé. 

Vizet is gyűjtöttünk, egymásnak, cseppenként kancsóba, vagy amikor folyt feketeség, azt kieresztettük, nem engedtük az ivóvízbe folyni. 

Ezeket a motívumokat néztük meg a pszichológus fiúval:

Tigris: vadállat (ez nagyon sokszor előjön mostanában) a kiszámíthatatlan vadság, veszély, amelynek tudatában vagyok.

Gulág: veszély, rabság, nem vagyok a magam ura, helyzet, amelyben nem én irányítok

Férfilét: férfias dolgokat is meg kell csinálnom (animus?), a szerelés, barkácsolás és társai, egyedül vagyok (bár határozottan vannak "erős nők egyedül megoldják"-mintáim), és meg kell oldanom sok mindent, amit eddig férfimunkának tartottam.

Hegy: nagy, nagy feladat, monumentális. Ez az egész  mostani időszak, átmenni a gyászon, és újjászületni.

Víz: élet, érzelmek, éltető erő, cseppenként gyűjtése, a rossz kiszelektálása.

Önálló döntés (én most megállok, akárhogy hajtanak, és megpihenek)

Másokról gondoskodás: együtt megy, csak együtt.

Ezen kívül: volt pár hete egy álmom tűzzel, hatalmas füsttel és elolthatatlanná növő tűzzel. A tűz, a pusztító, az elégetni való dolgokat elégető, a megtisztító égető elemi erő.

És egy másik, amelyben az óceánon lebegtem, majd úsztam, menedéket kerestem, és egyáltalán, rengeteg víz vett körül. Egy képzeletbeli, gyönyörű tó partján lévő városhoz kötődött ez a álom, ahova nagyon vágyakozom. A víz, az éltető elem, amelyből keletkezett az élet, a víz, amelyben lebegek, mint Luonnotar, akiről nemsokára mesélni fogok...