Tárgyak

Ez igazából a másik blogomba való, de végül is ide is tartozik.  

Ugyan nem "konmarizom" a lakást (vagyis Marie Kondo módszerével szisztematikusan nem lomtalanítok), azért a rendrakás és a felújítás-átalakítás határozottan belső munka, ezt most nagyon is megtapasztaltam. 

Kezd alakulni a harmadik szoba, kifestettem, a bútorok nagy része a helyére került, funkciója is megvan (dolgozószoba és vendégszoba egyúttal), most itt vagyok két-három óriási dobozzal, amelyek tartalmának csak korlátozottan van hely. 

Az egyik doboz teli van papírokkal-emlékekkel. Ezekből a pakolás folyamata során már szelektáltam, de még mindig teli van. Középiskolai és egyetemi jegyzetek, utazásokból feljegyzések-papírok, levelek, cetlik dobozszámra és a többi (a naplókat külön helyen tárolom, azokat nem fogom kidobni). Mindenesetre már az valami, hogy egy helyen vannak (amik anyukámnál vannak egyetemi jegyzetek, azokat itt csak megemlítem...). Szóval nagy feladat lesz egyszer átnyálazni, addig is viszont ki kell találni, hogy hol legyenek. Dobozban? Irattartóban? Kint a kamrában? 

A másik nagy kategória a növények. Amióta jobban visszakapcsolódtam a természethez a kutya és a gyermek által, egyre jobban megismerem a növényeket, mi mire való, mikor kell gyűjteni, hol van a környéken, nagyon jól érzem magam ebben. Viszont azt is látnom kellett most, hogy túlnőtt rajtam ez a dolog, és most itt vagyok három doboznyi lazán rendszerezett, papírzacskókban lapuló gyógynövénnyel, amelynek egy része már túl öreg, és egyáltalán nincs feldolgozva, nem tudom, hol van, vagy csak simán túl sok. 

Lehet, hogy menekülés volt ez a gyűjtögetés? Menekülés az elől, hogy szembenézzek a házasságom magányával és ürességével? A természethez való kapcsolódás mindenképpen töltődés számomra. A gyűjtögetés is, a magam ellátása teával, házipatika felépítése apránként, stb. De azt hiszem, van itt még feladatom: el kell engednem ebből néhány dolgot, magukat a szárított növényeket is beleértve. Mindenesetre ezen tűnődöm még egy sort.